Bényi Árpád életrajza
1931. március 23. /Dicsőszentmárton/ - 2006. december 24. /Debrecen/
Tanulmányait Dicsőszentmártonban, Marosvásárhelyen, Győrben és Debrecenben végezte. Középiskolás korában Debrecenben a Tamás Ervin vezette Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni, majd Szegeden Vinkler László tanítványa volt. Főiskolát Szegeden, egyetemet Debrecenben végzett.
Pályakezdőként Tiszaőrsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom.
Egyik fametszetéből plakátot csináltak, amiért négy év börtönbüntetést kapott. Állását elvesztette, családja szétbomlott. Szabadulása után Berettyóújfaluban segédmunkásként dolgozott. 1956 óta fest és folyamatosan kiállít egyéni és csoportos kiállításokon. Fordulópontot jelentett életében 1961, amikor új családot alapított, és újra taníthatott Berettyóújfaluban...
Vezette a Bihari Rajztanári Stúdiót, rajzolt, festett és kiállított. 1966-ban első önálló kiállítását Debrecenben a hatalom háromnapi nyitva tartás után bezáratta. Elidegenedéssel, pesszimizmussal vádolták. Ezt a kiállítási anyagot később Miskolcon és Lengyelországban is bemutatták.
Felvették a Művészeti Alapba /1966/, majd a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe /1975/. 1974 telén Debrecenben műtermes lakást kapott a nagyerdei művésztelepen.
1980-ban meghívták Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára tanítani, ahol tizenkét évig a rajz tanszék vezetője volt. Közben nyolc évig vendégtanárként művészettörténetet adott elő a Debreceni KLTE Történelmi Intézetében, közreműködött a Medgyessy Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában.
1995-ben főiskolai tanárként ment nyugdíjba, s azóta csak a festészetnek él. Tizenöt éven át volt vezetőségi tagja a Magyar Képzőművészek Szövetsége Területi Szervezetének, két évig dolgozott Debrecen város Kulturális Bizottságában és jelenleg is elnöke a Munkácsy Trilógiáért Alapítvány kuratóriumának.
Rendszeresen hallatta szavát a művészetekkel kapcsolatos újságokban, Rádió- és TV- adásokban. Művésztársainak kiállításokat nyit meg, könyveket illusztrált.
Ecset és stafeláj címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegező könyve jelent meg a Barbaricum Kiadó gondozásában /1998./
Művésztelepeken dolgozott Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Tokajban, Hortobágyon, Berekfürdőn, Abádszalókon, Hajdúszoboszlón, Balatonvilágoson, Alsóőrsön.
Tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében, Ausztriában.
Folyamatosan részt vett városi, megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene-táj-város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában is méltatták. „Színekbe álmodott világ” címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatában.
Visszaemlékezéseivel szerepelt Körmendi Lajos „Öt perc az élet” című kötetében, Sümegi György „Kép Szó” című könyvében ír plakátjáról és börtönéveiről.
Felesége nyugdíjas tanár, Budapesten élő lánya festőművész-tanár, Salzburgban élő fia gordonkaművész.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT